a)   ha az ólomszennyezés kockázata nem zárható ki, a vízkoncepciót NNK ólomra tanúsított víztisztítóval érdemes szerelni, egyébként az adagolás helyén fel kell tüntetni, hogy „ólomszennyezés szempontjából kockázatos tisztított ivóvíz” (és szervírozás esetén tájékoztatni kell a fogyasztót).

 b)   a Magyarországon engedélyes vízkoncepciók feláras opcióként NNK tanúsított víztisztítóval is szerelhetők; a vízkoncepció szállítójától az ajánlatkérésben ezt az igényt előzetesen jelezni kell.

Megfelelő víztisztító vagy csomagolt víz?

Miért nem elég, ha jó ízű a víz, azaz az érzékszervi benyomás?

Miért nem elég az, ha a víztisztítót pl. a szomszéd ajánlja jó tapasztalatai alapján?

Honnan érdemes tájékozódni, hogy melyik víztisztító lehet alkalmas a csapvíz tisztítására?

Magáncélú kutak vízminőségének vizsgálatáról,  a jegyzőkönyv értelmezéséről -1

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium vizsgálati jegyzőkönyveinek tartalmát a vonatkozó rendelet, szakhatósági módszertani útmutató és több évtizedes szakmai tapasztalat figyelembe vételével alakítottuk ki.
A kútvíz kémiai minőségének jellemzésére az általános vízkémiai paraméterek mellett az arzén vizsgálatát is szükségesnek tartjuk.

Az eredményközlő lapon a bal oldali táblázatban találja a vizsgált vízminőségi jellemzők/paraméterek mérési eredményeit, és a víz kation-anion mérlegét.

A jobb oldalon található táblázatban az ivóvíz rendeletben meghatározott értékeket [parametrikus-(2) és határértékek(3)] tüntetjük fel.

A vizsgált vízminőségi jellemzők (bal oldali) táblázat első oszlopában karakterekkel jelöljük azokat az eredményeket, melyek meghaladják az 1sz. mellékletben meghatározott értékeket.

A [ + ] karakter a parametrikus értékek, a [ * ] karaktert a határértékek, a [ ! ] a célérték túllépésének jelölésére használjuk.

Eredmények értelmezése:

• Ha nem talál a vizsgálati eredménytáblázat bal oldali oszlopában karaktert, [NINCS JELÖLÉS] a vízminta a vizsgált vízminőségi jellemzők szempontjából a vonatkozó rendelet előírásai alapján „ivóvízként megfelel”.

• Azokat a jellemzőket, melyek meghatározott érték feletti jelenléte „egészségügyi mikro-kockázat”-tal jár, [ * ]-gal jelöljük. Ez a vízminőségi jellemző határértéket meghaladó mértékben egészségre ártalmas, ezért ha ilyen jelet lát a bal oldali oszlopban, a víz „ivóvízként nem felel meg”.

• ha csak [ + ]-tel jelölt vízminőségi jellemző van (tehát [*] vagy [!] nincs), a víz „tűrhető minőségű ivóvíz”, azaz „olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul” (2.§ 39.)

A víz fogyasztása nem jár egészségügyi kockázattal, de felhasználhatóságát esztétikai vagy technológiai szempontból (pl. vízlágyító, víztisztító alkalmazásakor) zavarhatja a jelölt jellemző/paraméter.

• A [ ! ] karakter-t célérték(4) túllépés esetén használjuk, mely jelenleg az ólomszennyezésre vonatkozhat. Az ólomra nem határozható meg olyan érték, amely alatt ne lenne egészségkárosító a vízben, ezért törekedni kell annak eltávolítására. Az új célérték az eddigi határérték fele (5 μg/liter). A célérték teljesítésére adott határidő figyelembe veszi azt, hogy a határérték túllépése elsősorban a házi vízelosztó rendszerek állapota miatt következik be, melynek karbantartására, állapotára a vízszolgáltatónak közvetlen befolyása nincsen, az ólom szennyezőforrások hálózatból való eltávolítása időigényes feladat. A teljesítés határideje:2036. január 12.

Az eredményeket tartalmazó táblázat alatt olvashatja a vízre vonatkozó minősítést aláhúzva, kiemelve.

A mérési eredmények értékelését a vonatkozó rendeleten kívül az NNK Módszertani útmutató ajánlásait figyelembe véve végezzük, kiegészítő magyarázatot, jogszabályi hivatkozást és a módszertani útmutató linkjét megtalálja a >> blogbejegyzésben.  

Határérték táblázatot, WHO és EU előírásokkal együtt >> itt találja.

A jegyzőkönyvön szereplő 5 jegyű munkaszámra való hivatkozással telefonon tudok további segítséget adni az eredmények értelmezésével kapcsolatban, amennyiben kérdése van.

Hivatkozások:

(1) „A Kormány 5/2023. (I.12.) Korm. rendelete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről”

(2) 2.§ 35. „parametrikus érték: az ivóvízben jelen levő kémiai, biológiai es radioaktiv anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvizben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve,”

(3) 2.§ 15. „határérték: az a parametrikus érték, amely felett mérlegelés nélkül korrekciós intézkedést kell tenni”

(4) 2.§ 4.  „célérték: a határértéknél vagy parametrikus értéknél szigorúbb érték, amelyre e rendeletben meghatározott esetekben határértékként kell tekinteni, minden más esetben törekedni kell az ennek való megfelelésre.”

1.melléklet, 1.1 táblázathoz megjegyzések (9). „Az értéket legalább a házi vízelosztó rendszer betáplálási pontján el kell érni. Az 5 μg/liter határértéket legkésőbb 2036. január 12-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/liter.”

Azari Katalin

vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Tel: 1-2124157 (hétköznap 9-15)

Kapcsolódó bejegyzések:

>> Magáncélú kutak vízminőségéről

>> GYIK - vízvizsgálat

>> Mit és miért vizsgálunk a kút vizéből?

Az elegendő folyadékbevitel hangsúlyozása mellett a víz minőségére való odafigyelés gyermekeink esetében kiemelten fontos. A csapvíz, azaz a vezetékes víz a fogyasztási helyen szükségszerűen tartalmaz olyan másodlagos szennyezőket, amik térben és időben is változnak.

Az ólomszennyezést is tartalmazó csapvíz rendszeres fogyasztása gyermekeink számára visszafordíthatatlan egészségkockázattal jár! [1], [2]

Pl. Wekerlén a háztartások több, mint 30%-ában a csapvíz nem ivóvíz minőségű, a vezetékekből beoldódó ólomszennyezés "legalább magas kockázatú" (ráadásul ez a mérési eredményeken alapuló arány még a 10µg/l határértékhez történő összehasonlításon alapul, nem az új, 5µg/l alatti célértéket veszi figyelembe). Az intézményekben a gyerekek -remélem, nem csak elméletben- ellenőrzött minőségű vizet isznak, az viszont kérdéses, a szülők milyen vizet biztosítanak gyermekeik részére, egyáltalán van-e valós információjuk a csapvíz esetleges ólomszennyezéséről, annak kockázatairól.

Az NNK Ólom munkacsoportja 2020 őszén publikálta kutatási eredményeit ebben a témakörben [3]. A csapvíz ólomszennyezésének mérésén kívül azonnal bevethető megoldásokat is vizsgált: ólom eltávolítására tanúsította a fogyasztóhelyen alkalmazható víztisztítókat. Az NNK által tanúsított víztisztítók az előírt alkalmazási feltételek mellett biztonságosak, azonnal alkalmazhatók a csapvíz ólomszennyezésének csökkentésére, némelyikük a teljes ólomszennyezés eltávolítására is.
 
Fontos tudni azt, hogy az általánosan használt víztisztítók, szűrőkancsók többsége nem biztonságos az ólomszennyezés elávolítására! (lásd Newark visszahívott ivóvíztisztítók). Az eltávolítási hatékonyság számos paramétertől függ, ezért nem elegendő csupán az NSF53 Pb tanúsítvány; a magyarországi megbízható működés garanciája az NNK tanúsítás.

Gyermekek esetében az ivóvíz általi ólomexpozícióra zéró tolerancia van, vagyis a tanúsított víztisztítók közül azok biztonságosak, melyek 100% ólomeltávolítást garantálnak. Ezért fontos a víztisztító kiválasztása előtt az alapos tájékozódás, az NNK vizsgálati eredmények ismerete, ha szükséges, vízkémiai ismeretekkel rendelkező szakértő bevonása.

Magyarországon minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy egy gyermeknek se kelljen ólomszennyezett csapvizet innia, és az alternatíva ne csak a csomagolt víz legyen.

Ami hiányzik: a megfelelő, szakmailag ellenőrzött, de az érintettek számára is értelmezhető üzenetek eljuttatása a sérülékeny csoportokhoz. Hiányzik az a szervezet, amely az olyan súlyosan érintett területeken, mint Wekerle, forrásokat harcol ki, és hatékonyan segíti a rászorulókat biztonságos ivóvízhez jutni.

Semmi újat nem kell kitalálni! Amerikában több szervezet összehangoltan és sikeresen dolgozik a csapvíz általi ólomexpozíció 100%-os kiküszöbölésének fontosságát hangsúlyozva és lehetőségét bemutatva.
Ezeknek a programoknak a fő üzenete a gyermekek egészségének megőrzése, a széleskörű figyelem felhívás, a megfelelő edukáció, mint prevenciós eszköz alkalmazásával. Az interneten ezek a mindenre kiterjedő tájékoztató anyagok elérhetők.

Szerintem a súlyosan érintett városrészekben legalább a kisgyermekes családok részére - hasonlóan az amerikai példákhoz - központi finanszírozással kellene biztosítani a biztonságos, egészséges ivóvizet.

Kapcsolódó tartalmak:

Milyen vizet isznak a gyerekek a gyerekintézményekben? (blogbejegyzés)

Ólom a vízben és a kisbabád (blogbejegyzés, amerikai tájékoztatók)
Helyzetkezelés Newark (YouTube videók)

hivatkozások:

[1] A csapvízben jelenlévő ólom elsősorban a magzatok és a 6 év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros”.

"Az ivóvíz ólomtartalmát a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet jelenleg 10 µg/l koncentrációban határozza meg. Az 5 μg/l parametrikus értéket legkésőbb 2036. január 12-ig kell elérni."

„Az ivóvíz minőségéért a vízátadási pontig (a vízóráig) a víziközmű szolgáltató a felelős, az épületen belül az ingatlantulajdonosé a felelősség”

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/i-j/1334-ivovizbiztonsag.html

[2] " … az 5 µg/l feletti ólom mennyiség az ivóvízben jelentősen emelte a 6-24 hónapos gyermekek vérólom szintjét…

…mindenképpen szükséges a gyermekintézmények teljes körű felmérése”.  

forrás: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

[3] https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-szakmai-tajekoztatok.html

Magáncélú kutak vízminőségének vizsgálatáról, értékeléséről, a jegyzőkönyv értelmezéséről

Ha az ingatlan vízellátását kútvíz biztosítja, érdemes alaposan tájékozódni a kút paramétereiről és a kútvíz minőségéről.

A rendelkezésre álló vízminőség ismerete abban az esetben kiemelten fontos, ha az ingatlan gazdát cserél.

Lehetőség szerint ne az eladó bemondására hagyatkozzunk,  miszerint "évek óta ezt isszuk, semmi bajunk sincs", vagy "mindent tudó víztisztítónk van".

A víz minőségéről akkreditált laboratóriumi vízvizsgálati jegyzőkönyv alapján érdemes tájékozódni.

A vizsgálati jegyzőkönyv ne legyen 3 évnél régebbi, lehetőség szerint tartalmazza a víz kation-anion mérlegét, és  arzén vizsgálatát is, az 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet szerinti szöveges értékeléssel.

Minden esetben a kút vizének vizsgálati eredményeit érdemes megnézni (nem az esetleges vízkezelést követő vízminőséget), szükség esetén a vizsgáló laboratóriumtól kell tanácsot kérni az eredmények értelmezésével kapcsolatban.

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium vizsgálati jegyzőkönyveinek tartalma, értelmezése

A vonatkozó szakhatósági módszertani útmutató és több évtizedes szakmai tapasztalat figyelembe vételével a  kútvíz kémiai vizsgálatára általános vízkémiai vizsgálatot ajánlunk, és az arzén vizsgálatát is szükségesnek tartjuk.

A vizsgálati jegyzőkönyv értékelése a vízminta vizsgált paramétereinek szempontjából történik.

A kémiai mérési eredmények mellett a vonatkozó határértékeket is feltüntetjük. A határérték túllépést a vizsgált paraméter mellett jelöljük (*, +, !).

Az eredményekből következő értékelés a Kormányrendelet megfelelő értékeivel való összehasonlítás alapján "ivóvízként megfelel", "ivóvízként nem felel meg", "tűrhető minőségű ivóvíz" besorolás valamelyike.

Ez a vizsgált vízmintára (nem általánosan a kút vizére!) vonatkozó minősítés az eredményeket tartalmazó táblázat alatt olvasható aláhúzva, kiemelve.

Fontos, hogy az értékelés a jegyzőkönyvben rögzített mintavételi időpontban jellemzi kémiai (szükség esetén bakteriológia) szempontból a kútvíz minőségét. Ha a vízminta a vizsgált paraméterek szempontjából "ivóvízként megfelel", nem következik automatikusan, hogy a kút alkalmas "saját célú ivóvízműként" az ivóvíz biztosítására.

Annak eldöntése, hogy a kút alkalmas-e és milyen üzemeltetési feltételekkel "magánkutas ivóvíz ellátásra", jegyzői kompetencia.

Ehhez szükségesek a vizsgált vízminta laboratóriumi eredményén kívül pl. a kút vízjogi engedélyezési eljárásának dokumentumai, a kút környezetének ismerete (potenciális szennyezőforrások).

"A saját célú ivóvízmű üzemeltetője részére az illetékes vízügyi hatóság, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság a szakmai tanácsadás lehetőségét biztosítja. " [6.o.]

Jogszabályok, jogszabályi háttér:

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet)

Az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet)

"A Rendelet alapján a saját célú ivóvízmű, vagyis a magánkút, mint vízi létesítmény (kivéve a csatlakozó és házi vízhálózatot) létesítése és üzemeltetése hatósági engedély köteles.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.

A 1995. évi LVII. törvény alapján az illegálisan létesített és üzemeltetett kutak bejelentésére vonatkozóan moratórium van érvényben, azaz mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy, aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítményekre – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutakra – a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. december 31-ig kérelmezi.

...

A saját célú ivóvízmű üzemeltetése magában foglalja a saját célú ivóvízmű fenntartását (megfelelő vízkivétel kialakítását, üzemeltetését, karbantartását, vízkezelését stb.), a saját célú ivóvízmű védelmét (a kút és környezetének, karbantartását, fizikai védelmét), valamint az ivóvízminőség vizsgálatát. ... A tulajdonosnak vagy – ha az üzemeltetést a tulajdonos írásban rögzítve átengedi – az üzemeltetőnek kutat és a környezetét úgy kell kialakítania, hogy megakadályozza szennyezőanyagok bejutását a vízbe vagy a környező földtani közegbe.

 ...

Ezen előírások teljesülését az illetékes hatóság (jegyző) a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (továbbiakban: népegészségügyi hatóság) szakértőként történő bevonásával háromévente ellenőrzi.

 

A saját célú ivóvízműből a közvetlen emberi fogyasztásra kerülő (ivásra, főzésre használt) víz minőségének meg kell felelnie a Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek. A kitermelt ivóvíz minőségét a Kormányrendelet 2. számú melléklet A) rész 4. pontjában felsorolt paraméterek tekintetében az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, illetve ezt követően háromévente ellenőrizni vagy ellenőriztetni kell...

Az eredmények alapján lehet értékelni azt, hogy a különböző felhasználási módok (ivás, főzés, fürdés, öntözés) esetén a víz jelent-e egészségkockázatot a felhasználó számára." [4.o.]

"Nem megfelelő vagy kifogásolt vízminőség esetén első lépésben fel kell mérni, hogy a szennyezés forrása beavatkozással megszüntethető-e. ...Mind kémiai, mind mikrobiológiai szennyezés esetén javasolt a szennyezett víz kitermelése a kútból és szennyvízként történő elvezetése. Mikrobiológiai szennyezés esetén a kút fertőtlenítését is szükséges lehet elvégezni...

Vízkezelés és/vagy folyamatos fertőtlenítés mindenképpen szükséges, amennyiben a Kormányrendelet 1. sz. melléklet A) vagy B) táblázatában szereplő paraméter szempontjából nem megfelelő a vízminőség. Amennyiben C) paraméterei szempontjából kifogásolt a vízminőség, a vízkezelés/fertőtlenítés szükségessége az adott paraméter egészséghatása és koncentrációja alapján mérlegelendő, illetve esztétikai problémát jelentő paraméterek esetén az ihatóság biztosítása érdekében javasolható az üzemeltető részére (pl. a vas és mangán által okozott elszíneződés sok a fogyasztó számára a legtöbb esetben nem elfogadható, illetve a túl nagy összes keménység a háztartási gépek élettartamát csökkenthetik)." [14.o.]

"A Rendelet értelmében ivóvízkezelésre magánkutak esetében is kizárólag a Kormányrendeletben erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazható. Az engedélyezést az NNK végzi, az engedélyezett termékek listája megtalálható az NNK honlapján. Ha a hatóság vagy az üzemeltető által végzett vizsgálati eredmények alapján a népegészségügyi hatóság az ivóvíz minőségi követelményeinek való megfelelést nem tudja megállapítani (a megfelelőség követelményeit a Módszertani útmutató 4. fejezete foglalja össze), eljárást kezdeményez az engedélyező hatóságnál. Az eljárás kezdeményezésével egy időben csatolja a szakmai javaslatát indokolással ellátva, a biztonságos ivóvíz biztosítása érdekében.

Ha az ivóvíz minőségi követelmények nem teljesülnek, az engedélyező hatóság mérlegeli az emberi egészség védelme érdekében szükséges intézkedéseket és legfeljebb 180 nap teljesítési határidővel kötelezi a sajátcélú ivóvízmű üzemeltetőjét a biztonságos ivóvízellátáshoz szükséges intézkedések megtételére."

Hivatkozás:

[1] „Módszertani útmutató saját célú ivóvízművek (magánkutak) vízminőségi értékeléséhez valamint közegészségügyi szempontú szakmai tanácsadáshoz" 2. kiadás 2020. június 22. [letölthető.pdf]

Kapcsolódó bejegyzések:
GYIK - vízvizsgálat

Mit és miért vizsgálunk a kút vizéből?
Fúrt kutak kötelező vizsgálatáról

Magáncélú kutak karbantartásáról

Magyarországon a vezetékes víz ivóvíz célú felhasználásának egyik előfeltétele a vízminőség fogyasztóhelyi javítása, kiemelten az ólomszennyezés praktikusan elérhető minimalizálása.

Potenciális ólomszennyezés esetén (lásd NNK ólomtérképek) az ólomeltávolító képességre vonatkozó kérést külön szükséges jelezni a vízadagoló, vízautomata vagy víztisztító telepítője, üzembe helyezője felé (feláras opció).

Érdemes tudatosítani a fogyasztó felelősségét nem csupán a vízfelhasználás mennyiségi, de a minőséggel kapcsolatos oldaláról is.

mintavételi leírás

mintakísérő adatlap

kútvíz vizsgálat megrendelő  

vizsgálati csomagok engedélyeztetéshez

LOMBIK-BLOG

A vízminőségről mindenkinek van szubjektív benyomása és számtalan kérdése.

Nekünk laboratóriumi vizsgálati eredényeink, adataink és válaszaink.

"Magyarországon a csapvíz kiváló", mégis egyre több palackozott víz fogy, ezzel együtt pedig aggódunk a műanyag flakonok miatt.

Úgy hozunk a legfontosabb élelmiszerünkről döntést, hogy nem ismerjük a háztartásunkban rendelkezésre álló  vezetékes vagy a saját kútból nyerhető víz minőségét!

Szerintünk az átlag vízfogyasztó információja és vízkémiai ismerete kevés ahhoz, hogy felelős döntést hozhasson az ivóvízzel kapcsolatban.

A legtöbbször felmerülő kérdéseket és válaszokat jegyzetekbe rendeztük - segítségül azoknak, akik tudatosan szeretnének dönteni a jövőben...

A forrásmegjelölés nélküli tartalom a Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium több évtizedes vizsgálati eredményei és szakmai tapasztalatai alapján készült.

Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó (1990 - BME)

Szakács Imre vegyészmérnök, laboratórium vezető (1982 - BME)

LOMBIK-BLOG

jegyzetek a vízlaborból

Magáncélú kutak kezelésével kapcsolatos tájékoztató - kiemelések az NNK szakmai útmutatójából

"Fúrt vagy ásott kutak használata esetén nagyon fontos, hogy hangsúlyt fektessenek a problémák megelőzésére, és a megfelelő vízminőség megóvására.

Ezért a kutak létesítése és kiépítése előtt mindenképp érdemes szakértővel egyeztetni, tájékozódni a lehetséges szennyező forrásokról (pl.: közelben folyó ipari, mezőgazdasági tevékenység stb.).

Meglévő kút esetén a kút környezetét tisztán és rendezetten kell tartani, a kút közvetlen környezetében nem használhatóak peszticidek (pl.: gyomirtó) és egyéb vegyszerek.

Az esetleges haszonállatokat a kúttól legalább 10 méterre kell tartani, és meg kell akadályozni (kerítéssel vagy más módon), hogy a kút közelébe jussanak. Hulladék vagy üzemanyag tárolása a kút környékén ugyancsak tilos.

Nem szabad megfeledkezni a kútvíz rendszeres fertőtlenítéséről és a kút alján esetlegesen felhalmozódó üledék (iszap) időszakonkénti eltávolításáról sem.

A kútban lévő víz fertőtlenítése az alábbiak szerint javasolt:

- Ki kell számítani a kútban levő vízmennyiséget a kút vízmélysége és a kút átmérője alapján

- Minden m3 vízre 100 ml nátrium-hipoklorit (tömény háztartási hypó) oldatot VAGY 30 g klórmészt kell számítani.

- A fertőtlenítőszert előzetesen egy-két vödör vízbe kell keverni és úgy a kútba önteni. Ha a víznek klóros szaga és íze van, akkor valószínűsíthető a hatékony fertőtlenítés.

- A fertőtlenítőszerrel kezelt kútvizet 24 órán át kell állni hagyni, majd a kutat 2-3 alkalommal teljesen ki kell termelni (vödörrel vagy szivattyúval) a víz újbóli használata előtt.

Amennyiben a kútvíz minősége alapján összetett vízkezelési technológia alkalmazása szükséges, a döntés, illetve a vízkezelő berendezés típusának kiválasztása előtt szükséges azt is mérlegelni, hogy ezek alkalmazása közegészségügyi kockázatot is jelenthet. Ilyen pl. a különböző vízkezelő berendezésekben megjelenő Pseudomonas aeruginosa baktérium, vagy nagy ammónium tartalmú nyersvíz esetén a pangó vízben megjelenő nitrit, illetve a fertőtlenítés hatására képződő klórozási melléktermékek.

Amennyiben a kút üzemeltetője vízkezelő berendezés alkalmazása mellett dönt, vagy már működtet ilyen berendezést, fontos, hogy a vízkezelésből származó, kockázatot jelentő paramétereket is rendszeresen vizsgálják.

Minden vízkezelő berendezés rendszeres karbantartást (fertőtlenítés, szűrők cseréje, időszakos átöblítés) igényel!

Ha az elmarad, a berendezés nagyobb közegészségügyi kockázatot jelenhet, mint a kútvíz közvetlen fogyasztása. A különböző berendezések más-más vízminőségi probléma megoldását szolgálják, ezért ha felmerül a vízkezelés szükségessége, javasolt vízkezelő technológiák tervezésével és kivitelezésével foglalkozó szakemberhez vagy céghez fordulni, akik a helyi vízminőséget, a felhasználás módját és az esetleges egyedi igényeket is figyelembe véve tudják a technológiát megtervezni.

Vízkezelési igény esetén sok esetben felmerül a kereskedelmi forgalomban kapható ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása. Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (továbbiakban: NNK), illetve korábban az illetékes megyei kormányhivatalok által kiadott ivóvízbiztonsági engedélyek, illetve az NNK szakvélemények közüzemi vezetékes ivóvíz utókezelésére vonatkoznak. A kútvizek vízminősége rendkívül változatos és sok esetben jelentősen eltérhet a vezetékes ivóvíz minőségétől, így a vezetékes ivóvíz utókezelésére engedélyezett berendezések nem feltétlenül alkalmasak kútvizek kezelésére. Emiatt ezeknek a berendezéseknek a használata kútvíz kezelésre nem javasolt, illetve alkalmazhatóságuk kizárólag a kezelendő vízminőségét és a berendezés típusát is figyelembe véve, egyedi mérlegelés és értékelés alapján dönthető el."

Ha a kútvíz kémiai paraméterei nem ismertek, általános vízkémiai vizsgálatot javaslunk. Amennyiben ivóvíz célú felhasználás is szóba jöhet, az arzén vizsgálata alapvető fontosságú. Az esetleges vízkezelő technológia tervezéséhez nem csupán azoknak  a paramétereknek a vizsgálati eredményére van szükség, amire egészségügyi mikrokockázati határérték vonatkozik, hanem azokra is, melyek a technológia üzemeltetését, tervezését befolyásolják.
Több évtizedes vízvizsgálati tapasztalat alapján a lakosság részére kedvezményes csomagot állítottunk össze, mely 21 db paraméter vizsgálatát tartalmazza.

Kapcsolódó bejegyzések:
GYIK - vízvizsgálat

Mit és miért vizsgálunk a kút vizéből?
Fúrt kutak kötelező vizsgálatáról

MINTAVÉTEL bizonytalansága avagy mit nem mutat az ólom mérési eredmény?

1 mérés nem mérés, ezt minden vegyészmérnök álmában is fújja…de az ólom mérésére (a mintavételezés bizonytalansága miatt) ez hatványozottan igaz.

 

A mintavételt úgy kell megtervezni, hogy az a kockázat értékelés célja szerinti reprezentatív mintát adja.

 

Az ólom beoldódása a vízbe számtalan állandóan változó paraméter függvénye: a víz tartózkodási ideje a szennyezőforráson, a víz hőmérséklete, a víz pH-ja, ionösszetétele, a vízvezetékrendszer állapota, a vízvezetékrendszerben lévő szerelvények elektrokémiai szempontból (réz-ólom)-  csak néhány paraméter a sok közül, ami a beoldódást meghatározó, és állandóan változó tényező.

 

A tartózkodási idő, a víz hőmérsékletének növekedése vagy a pH csökkenése pl. növeli az ólom beoldódás mértékét a vízbe.

 

Ha „szerencsések” vagyunk, és pontosan ismert a szennyezőforrás helye, akkor a szennyezőforráshoz lehető legközelebbi mintavétellel a változók számát csökkenteni tudjuk (pl. a víz áramlásából adódó ólomdugó mozgás bizonytalanságát, pangó víz tartózkodási idejét).

 

A pangó vízminta célja, hogy a víz a szennyezőforráson legalább 30 percet töltsön (amerikai ajánlások szerint 6-12 óra az optimális mintavételezés szempontjából), így elvileg megmintázhatjuk a praktikusan előforduló legnagyobb ólomkoncentrációt.

Néhány perces kifolyatást követően pedig a lehető legjobb vízminőség eredményét tudjuk mérni.

 

De mi van akkor, ha nem ismert a szennyezőforrás pontos helye és nem tudunk a szennyezőforráshoz a lehető legközelebb mintát venni?

Sajnos, az esetek többségében ez a helyzet. Ekkor a mérési eredményekből csak valószínűsíthetjük a csapunkon folyó víz ólomszennyezésének mértékét.

És itt kezdődik a mérnöki feladat: a mintavételt úgy megtervezni, hogy a kapott minta alapján meghozott döntés hibája egészségkockázat szempontjából minimális legyen.

Vagyis ólom mérés esetén néhány laboratóriumi mérési adat semmi másra nem jó, mint (tévesen) megnyugtatni magunkat, hogy legalább ezzel nincsen teendőnk.

Kérdés az: biztosan ez a cél?

Vagy inkább az, hogy tisztában legyünk a kockázat mértékével, és ennek megfelelően hozzunk döntést arról, milyen forrásból elégítjük ki családunk ivóvíz igényét.

Mérlegelve a döntésünkből származó előnyöket és hátrányokat...

Azari Katalin ivóvíz tanácsadó vegyészmérnök (1990 BME)

-Folyt. köv.-

Ólomvizsgálat és kockázat értékelés: Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

Mi a különbség az ólom mérés és az ólom kockázat értékelés között?

Az ólom laboratóriumi vizsgálata precíz, nagyon jól reprodukálható műszeres méréstechnika.

 

Amikor ólom kockázat értékelésről beszélünk, akkor a mérésnél többről van szó. Az ólom kockázat értékelés a mintavétel megtervezésével kezdődik.

A mintavételt a kockázatértékelés célja szerint kell megtervezni, majd az eredményeket ennek megfelelően értékelni.

 

Kockázat értékelésnél tehát egy gyakorlott szakember a mintavétel körülményeit számba véve a mérési eredmények alapján ad becslést arra a kérdésre, ami alapján a mintavételt megtervezték.

Gyerekintézmények esetén pl.  arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb legyen annak a valószínűsége, hogy tévesen jónak értékeltünk egy egyébként ólomszennyezés szempontjából kockázatos helyet.

 

Annak a következményei ugyanis, hogy tévesen jónak értékelünk egy vízvételi helyet (néhány mintapont eredményeképp) jóval nagyobb egészségügyi kockázattal jár, mint az ellenkezője.

Ólom mintavételezésnél lehetetlen olyan hibát elkövetni, hogy tévesen kockázatosnak ítélünk meg egy helyet, miközben nem az.

Vagyis az ólmszennyezés egészségügyi kockázatát nem lehet túbecsülni. Amennyiben megjelenik a mintában az ólomszennyezés, az biztosan szennyezőforrásra utal, nem a mintavétel hibájára.

Mérésnél lehet olyan hibát elkövetni, hogy nagy koncentrációjú szennyezést követően nem öblítjük át a mintaváltót, és a mintavevő száron maradt csepp beszennyezheti a mintát, de ez mérési hiba, nem mintavételi.

Visszatérve a mintavételezési hibára: ha túl gyorsan folyatjuk a vizet, ha nincs elég tartózkodási idő a szennyező forráson, ha "középsugárból" vesszük a mintát, mindegyik eredményezhet -tévesen- nem ólomszennyezett mintát. Ha a cél egy negatív ólom minta produkálása, lehet úgy kivitelezni a mintavételt, hogy ez bármely helyen megvalósítható legyen.

 

Azari Katalin ivóvíz tanácsadó vegyészmérnök

-Folyt. köv.-

Ólomvizsgálat és kockázat értékelés: Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium